Az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága és a korrupció okozza a legnagyobb problémát Magyarországon – áll a legújabb jelentésben, amely az Európai Parlamentben készült.
Az Európai Parlament hétfőtől csütörtökig tartó plenáris ülésének legfontosabb napja általában a szerda délelőtti vita szokott lenni – itt tárgyalják a legjelentősebb témákat. Most két napirendi pontot tűztek ki, mind a kettő szorosan kötődött Magyarországhoz. Az EP-képviselők jó része már nem is Orbán Viktorral, hanem a magyar kormánnyal szemben tehetetlennek tűnő Európai Bizottsággal és a tagállamok tanácsával elégedetlenkedik, és a források megvonását sürgetik.
A plenáris vita alapján csütörtökön születhet javaslat, a képviselők a Bizottság és a Tanács álláspontját is meg fogják hallgatni.
Most már van elég uniós kormány, hogy megszavazza az uniós támogatások felfüggesztését Magyarországon. A brüsszeli EU-csúcsot is uralta a magyar melegellenes törvény, és Orbán Viktor mellett csak két miniszterelnök állt ki – még a cseh és a szlovák sem.
Az Európai Unióban jelenleg két kormánnyal, a magyarral és a lengyellel szemben folyik a demokratikus értékek és a jogállamiság módszeres lebontása miatt hetes cikk szerinti eljárás. Bár a két illiberális rezsim között sok a hasonlóság, a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) politikája sok szempontból különbözik – ennek megfelelően az EU is másként próbál meg fellépni a magyar és a lengyel jogállamiság védelmében. Jogálom című cikksorozatunk 5. részében a lengyel demokrácia válságát mutatjuk be.
Nincs elég szövetségese a magyar kormánynak, hogy lezárja a hetes cikk szerinti eljárást, ahhoz viszont van épp elég, hogy megakassza. A tárgyalás legkorábban májusban folytatódhat, de kérdés, hogy ez csak monológokból álló helyzetértékelés lesz-e vagy valódi párbeszéd, miközben nem csak politikai, de gazdasági érdekek is közbeszólnak.
Jobbról és balról is támadták a portugál miniszterelnököt, aki a portugál elnökség programját mutatta be az Európai Parlamentben. António Costa igazságos, zöld és digitális Európáért szeretne dolgozni, amelynek erős a szociális pillére. Ezen túl elkötelezett a jogállamisági értékek védelme mellett.
Számos nagy jogi csatát folytat és folytatott az Európai Bíróság előtt a magyar kormány. Általában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásai jutnak el peres szakaszba, de Magyarország az uniós intézmények döntéseit is megtámadja – ehhez természetesen joga van. Ezek az ügyek mind politikai természetűek és kivétel nélkül mindegyikben elbukott vagy vesztésre áll a magyar kormány.
Fontosabb átnyomni a büdzsét és a segélyprogramot.
A volt igazságügyi miniszter úgy látja, a magyar kormány szeretné lezárni az ügyet, de válaszra se méltatják.
Az eljárás folytatódik Magyarország ellen, de az EU soros elnökségét betöltő Horvátország szerint a büntetés nem old meg mindent, inkább párbeszédre kellene törekedni.
A magyar kormány kommunikációs államtitkára Twitter-közvetítésével megsértette a Tanács eljárási szabályzatát, a történtekről Ursula von der Leyent is értesíteni fogják. Kovácsot a civil szervezetek háttéranyaga boríthatta ki, amelyet az uniós miniszterek is tanulmányoztak, miközben a Magyarországgal szemben indított eljárásról folyt meghallgatás. Kormányzati források állítják, az egész a magyar szóvivő magánakciója volt, de ezt azért nem árt fenntartásokkal kezelni.
Kár, hogy a testületnek Magyarország is a tagja.
Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról beszélgettek, többek között a jogállamiságot, a menekültkérdést vagy a médiát érintve.
Trócsányi pedig azért jó biztosjelölt, mert nagy a szakmai tapasztalata és kitűnően beszél franciául.
Kiderült, milyen kérdésekre milyen válaszokat adott hétfőn Brüsszelben az igazságügyi miniszter.
Először hallgatják meg Magyarországot a hetes cikk szerinti eljárásban a tagországok miniszterei.
