Az igazságszolgáltatás függetlensége, a sajtó szabadsága és a korrupció okozza a legnagyobb problémát Magyarországon – áll a legújabb jelentésben, amely az Európai Parlamentben készült.
Az Európai Parlament hétfőtől csütörtökig tartó plenáris ülésének legfontosabb napja általában a szerda délelőtti vita szokott lenni – itt tárgyalják a legjelentősebb témákat. Most két napirendi pontot tűztek ki, mind a kettő szorosan kötődött Magyarországhoz. Az EP-képviselők jó része már nem is Orbán Viktorral, hanem a magyar kormánnyal szemben tehetetlennek tűnő Európai Bizottsággal és a tagállamok tanácsával elégedetlenkedik, és a források megvonását sürgetik.
A plenáris vita alapján csütörtökön születhet javaslat, a képviselők a Bizottság és a Tanács álláspontját is meg fogják hallgatni.
Most már van elég uniós kormány, hogy megszavazza az uniós támogatások felfüggesztését Magyarországon. A brüsszeli EU-csúcsot is uralta a magyar melegellenes törvény, és Orbán Viktor mellett csak két miniszterelnök állt ki – még a cseh és a szlovák sem.
Az Európai Unióban jelenleg két kormánnyal, a magyarral és a lengyellel szemben folyik a demokratikus értékek és a jogállamiság módszeres lebontása miatt hetes cikk szerinti eljárás. Bár a két illiberális rezsim között sok a hasonlóság, a Fidesz és a lengyel Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) politikája sok szempontból különbözik – ennek megfelelően az EU is másként próbál meg fellépni a magyar és a lengyel jogállamiság védelmében. Jogálom című cikksorozatunk 5. részében a lengyel demokrácia válságát mutatjuk be.
Nincs elég szövetségese a magyar kormánynak, hogy lezárja a hetes cikk szerinti eljárást, ahhoz viszont van épp elég, hogy megakassza. A tárgyalás legkorábban májusban folytatódhat, de kérdés, hogy ez csak monológokból álló helyzetértékelés lesz-e vagy valódi párbeszéd, miközben nem csak politikai, de gazdasági érdekek is közbeszólnak.
Jobbról és balról is támadták a portugál miniszterelnököt, aki a portugál elnökség programját mutatta be az Európai Parlamentben. António Costa igazságos, zöld és digitális Európáért szeretne dolgozni, amelynek erős a szociális pillére. Ezen túl elkötelezett a jogállamisági értékek védelme mellett.
Számos nagy jogi csatát folytat és folytatott az Európai Bíróság előtt a magyar kormány. Általában az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásai jutnak el peres szakaszba, de Magyarország az uniós intézmények döntéseit is megtámadja – ehhez természetesen joga van. Ezek az ügyek mind politikai természetűek és kivétel nélkül mindegyikben elbukott vagy vesztésre áll a magyar kormány.
Az eljárás folytatódik Magyarország ellen, de az EU soros elnökségét betöltő Horvátország szerint a büntetés nem old meg mindent, inkább párbeszédre kellene törekedni.
Hatalmas többséggel elfogadták a módosítót is, ami az uniós pénzek felhasználását a jogállam tiszteletben tartásához kötné. A határozatot az Európai Néppárt képviselői is támogatták.
A magyar kormány kommunikációs államtitkára Twitter-közvetítésével megsértette a Tanács eljárási szabályzatát, a történtekről Ursula von der Leyent is értesíteni fogják. Kovácsot a civil szervezetek háttéranyaga boríthatta ki, amelyet az uniós miniszterek is tanulmányoztak, miközben a Magyarországgal szemben indított eljárásról folyt meghallgatás. Kormányzati források állítják, az egész a magyar szóvivő magánakciója volt, de ezt azért nem árt fenntartásokkal kezelni.
Finnország tölti be az EU soros elnökségét, Antti Rinne szociáldemokrata miniszterelnök pedig Magyarországra érkezett hétfőn, ahol megbeszélései mellett interjút adott a hvg.hu-nak. Rinne és a finn elnökség egyik legfontosabb célkitűzése, hogy jogállami kritériumokhoz kössék az EU-s pénzeket, ugyanis szerinte az a legfontosabb, hogy megőrizzék az unió közös értékeit. „Ha valamelyik tagállamban sorozatosan megsértenék a közösség alapértékekeit, akkor mód nyílna arra, hogy megvágják az uniós támogatásokat” – mondta az interjúban.
Trócsányi pedig azért jó biztosjelölt, mert nagy a szakmai tapasztalata és kitűnően beszél franciául.
Először hallgatják meg Magyarországot a hetes cikk szerinti eljárásban a tagországok miniszterei.
Ismét napirendre tűzték az európaügyi miniszterek Brüsszelben a 7-es cikkely szerinti, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben folyó eljárást. Már több mint három éve szavazta meg az Európai Parlament az eljárás megindítását javasló állásfoglalását, azóta azonban a tagállamok szintjén nagyon lassan halad az eljárás.
Fontosabb átnyomni a büdzsét és a segélyprogramot.
A volt igazságügyi miniszter úgy látja, a magyar kormány szeretné lezárni az ügyet, de válaszra se méltatják.
Kár, hogy a testületnek Magyarország is a tagja.
Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról beszélgettek, többek között a jogállamiságot, a menekültkérdést vagy a médiát érintve.
Kiderült, milyen kérdésekre milyen válaszokat adott hétfőn Brüsszelben az igazságügyi miniszter.
